Hol is kezdjem a bemutatkozást? Mondanátok, hogy az elején. Erre én azt mondanám, az túl hosszú lenne, és nem szeretnék senkit sem untatni. Ezért megpróbálom tömören összefoglalni eddigi életemet.
Magyarország-on születtem, ott is éltem közel 30 éves koromig, amikoris úgy döntöttem, hogy ideje körbenézni a világban.
Így kerültem Amerikába, ahol 2 évig dolgoztam. Persze az életem nem csak a munkáról szólt. Rengeteget utaztam, Miami-tól Las Vegas-ig, Washington-tól Los Angeles-ig. De ez nem minden. Volt szerencsém ellátogatni néhány Karib sziget-re is, mint a Bahamák, Jamaica, St Thomas, St Marteen, Puerto Rico, Kajmán szigetek, illetve Mexico-ba is eljutottam.
Mindezek után elfogott a vágy, hogy ismét iskolapadba üljek. (Szeretek tanulni, persze csak azt, ami érdekel. Sok ilyen dolog van, nyitott vagyok szinte mindenre.)
Így kerültem Sydney-be, Ausztráliá-ba. A munka, és az egyetem mellett azért itt is jutott egy kis idő utazásra. Először Ausztráliában, majd Thaiföld, és India következett. Az egyetem sikeres befejezése után új irányt vett az életem, visszajöttem Európába.
Mindezek után elfogott a vágy, hogy ismét iskolapadba üljek. (Szeretek tanulni, persze csak azt, ami érdekel. Sok ilyen dolog van, nyitott vagyok szinte mindenre.)
Így kerültem Sydney-be, Ausztráliá-ba. A munka, és az egyetem mellett azért itt is jutott egy kis idő utazásra. Először Ausztráliában, majd Thaiföld, és India következett. Az egyetem sikeres befejezése után új irányt vett az életem, visszajöttem Európába.
Így kötöttem ki Franciaország-ban, ahol jelenleg is élek.
S hogy mivel töltöm az időmet? Mindennel, amit szivesen csinálok, amiben örömömet lelem. Továbbra is sokat kirándulok, fényképezek, vitorlázok, festek (igen, valódi olajfestményeket) sütök-főzök, és újabban ruhákat tervezek, illetve megvarrom azokat (egyenlőre csak saját részre).
Szóval nem unatkozom. Soha nem tettem. És szerintem soha nem is fogok.
Nagyon jól éled az életed! Igazán megéled. :)
ReplyDeleteSok szép helyen jártál, biztos tele vagy élményekkel, emlékekkel, ez nagyon jó lehet.
szia
ReplyDeleteigen, nekem is nagyon szimpatikus ez a hozzáállás
olyan sokan vannak, akik nem tudnak magukkal mit kezdeni
a festményeidre kíváncsi lettem, szabad őket megnézni valahol?
elfelejtettem megkérdezni nálam, az üzeneted után, de ha van kedved, meséld el, miért "érdekes" az a részlet, amihez ezt írtad
kíváncsi lettem erre is :)
sok, önfejlesztéssel foglalkozó ember van a környezetemben
tréningeket tartók is, és tréningekre járók is
az önfejlesztésnek bármilyen formája szerintem jó dolog
akkor is, ha jól vagyunk a bőrünkben, akkor is, ha nem
de azért a révbe érkezés nyugalma is nagyon nagyon jó :)
ebből a blogból valami ilyesmi árad
szép napot
Köszönöm a kommenteket. Ami a festményeimet illeti.... nos egy nap talàn làthatod ôket, de nem gondolom, hogy itt, ezen a blogon keresztül. Az az igazsàg, hogy magamnak festek, sajàt örömszerzés céljàbol....nem titkosak, de nem is publikusak....remélem, értesz.
ReplyDeleteAz önfejlesztést nagyon fontosnak tartom, nekem is folyamatosan része az életemnek, amolyan tudàsszomjjal vagyok megàldva....àllandoan "kutakodok" valami utàn, amit persze nem csak tudni, de megérteni is szeretnék. Ezt éreztem a Te blogodban is, ami felkeltette az érdeklôdésemet. Folytasd kérlek, ne hagyd abba!
Hiszed, vagy nem, de miattad, hamarosan ujabb posztokkal fog bôvülni az én blogom is. :) Elôre is Köszönöm. Neked. :)